Az Európai Tanács helyi idő szerint 18-án fogadta el a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt (CMA), amely közel egy éve készül. A CRMA anyaglistája 34 kulcsfontosságú anyagot tartalmaz, például ritkaföldfémeket, lítiumot, nikkelt, kobaltot és szilíciumot, köztük 17 stratégiai anyagot.
Az EU Tanácsa szerint ezek az anyagok kulcsfontosságúak az EU zöld átmenete, a digitális átalakulás, valamint a védelmi és űripar szempontjából. A CRMA három szabványt határoz meg az EU éves nyersanyag-felhasználására vonatkozóan: 10% helyi bányászatból; 40%-a az EU-ban feldolgozva; 25%-a újrahasznosított anyagokból.
Az EU lépésének célja a külső beszerzésektől való függés csökkentése és a nyersanyagok elérhetőségének javítása. Zhao Yongsheng, a Nemzetközi Üzleti és Gazdaságtudományi Egyetem Nemzeti Nyitási Intézetének kutatója és a Francia Gazdaságkutató Központ igazgatója azt mondta, hogy a feldolgozási láncszemet példának tekintve az egyes ipari láncszemek áthelyezésével járhat. az EU-ba, különösen Németországba vagy a kelet-európai országokba. Általánosságban elmondható, hogy lesznek változások, de az Egyesült Államok hasonló politikáihoz képest az EU magatartása várhatóan viszonylag megfelelő lesz.
A helyi termelés növelése Az EU a magyarázó dokumentumban leszögezte, hogy amint az EU felhagy a fosszilis tüzelőanyagokkal, és áttér a több ásványt igénylő tiszta energiarendszerre, exponenciálisan nő az EU kereslete a nem nemesfémek, akkumulátoranyagok, ritkaföldfémek stb. A zöld átmenet eléréséhez az EU-nak növelnie kell az akkumulátorok, napelemek, állandó mágnesek és más tiszta technológiák helyi gyártását, amihez széleskörű hozzáférésre lesz szükség a különféle nyersanyagokhoz a megfelelő kereslet kielégítése érdekében. E célból az EU 34 kulcsfontosságú anyagot sorolt fel, nevezetesen: alumínium/bauxit/timföld, kokszszén, foszfor, antimon, földpát, könnyű ritkaföldfém elemek, szkandium, arzén, fluorit, magnézium, fémes szilícium, nehéz Spar, gallium, mangán, stroncium, berillium, germánium, természetes grafit, tantál, bizmut, hafnium, nióbium, titán fém, bór, hélium, platinacsoport fémei, volfrám, kobalt, nehéz ritkaföldfém elemek, foszfát kőzet, vanádium, réz és nikkel.
Az EU kijelentette, hogy kulcsfontosságú nyersanyagainak többségét jelenleg az EU-n kívüli országokból és régiókból szerzi be. Míg az EU soha nem reméli az „önellátás” elérését, a cél a kínálat diverzifikálása.
Az EU arra a példára is hivatkozott, hogy jelenleg néhány kulcsfontosságú nyersanyag esetében az EU csak egy országra támaszkodik. Például Törökország biztosítja az EU bórellátásának 98%-át, Dél-Afrika pedig az EU platinaszükségletének 71%-át. Számos kulcsfontosságú nyersanyag van Kínából, mint például a barit (45%), bizmut (65%), gallium (71%), germánium (45%), magnézium (97%), természetes grafit (40%), szkandium ( 67%), volfrám (32%), vanádium (62%), cérium (85%), lantán (85%), neodímium (85%), prazeodímium (85%), szamárium (85%), diszprózium (100%) ), erbium (100%), európium (100%), gadolínium (100%), holmium (100%), trícium (100%), terbium (100%), tórium (100%) és ittrium (100%) mind Kínából származnak. Kína biztosítja az EU nehéz ritkaföldfém-elemeinek 100%-át.
