Milyen hűtőközegeket kell hozzáadni a gázállapothoz, és melyeket kell hozzáadni folyadékkal?
Először: a díjszabás elve:
1, folyadék töltés
A folyékony hűtőközeg feltöltésekor a hűtőközeg-hengert fejjel lefelé kell tenni, mivel a henger belseje folyékony hűtőközeg. A henger megfordítása után a folyékony hűtőközeg a folyadék-adagoló csövön keresztül jut a hűtőrendszerbe. Megjegyzés: Néhány henger fluorkibocsátó nyílása eléri a henger alját. Jelenleg, bár a henger függőleges, mégis folyékony hűtőközeg.
2. Gáznemű töltés
Gáznemű hűtőközeggel töltve a hűtőközeg-henger egyenesen áll; mivel a henger felső tere már gáznemű hűtőközeg, a hűtőrendszerhez ebben az időben hozzáadott hűtőközeg gáznemű hűtőközeg.
Másodszor, miért kell hozzáadni a gázt és a folyadékot, miért kell néhány hűtőközeget hozzáadni a gázhoz, másoknak pedig folyadékot kell hozzáadni?
1., három fogalom
Egyetlen hűtőközeg, nem azeotróp hűtőközeg és azeotróp hűtőközeg
Egykomponensű hűtőközeg: A hűtőközeg-komponensnek csak egy működő folyadéka van; például: R22, R290; nem azeotróp hűtőközeg: olyan hűtőközeg, amelyet két vagy több különböző hűtőközeg bizonyos arányú keverésével nyernek, és amelyet gáz alatt telítenek. A folyadék két fázisának összetétele eltérő; például: R404A, R410A;
Azeotróp hűtőközeg: Két vagy több különböző hűtőközegnek az azeotróp keveréke egy bizonyos arányban keverve. Egy ilyen hűtőközeg képes fenntartani egy bizonyos párolgási hőmérsékletet egy bizonyos nyomás alatt, és a gáz-folyadék két fázis mindig megtartja az összetételi arányt. Például: R500, R508A;
2, folyékony vagy gáznemű?
1), egykomponensű hűtőközeg, függetlenül attól, hogy gáznemű vagy folyékony - a belső összetétele nem változik, tehát a hűtőközeg töltésekor feltölthető gázzal.
2) Noha az azeotróp hűtőközeg különböző összetételű, mivel a forráspontok azonosak, a gáz és a folyadék alkotóelemei is azonosak, így a gáz feltölthető;
3), az nem azeotropikus hűtőközegek eltérő forrásponttal rendelkeznek, tehát a folyékony hűtőközeg és a gáznemű hűtőközeg összetétele valójában különbözik. Ha gázt adnak hozzá, elkerülhetetlenül különféle hűtőközeg-összetevőkhez vezet, például csak hozzáadódnak. Bizonyos gáznemű hűtőközeg, így csak folyadék adható hozzá.
Harmadszor, hogyan lehet megkülönböztetni az egyszerre működő, az azeotróp és az azeotróp módszert?
Az egykomponensű, azeotróp hűtőközegek gázneműekkel tölthetők fel; a nem azeotropikus hűtőközegeket folyadékkal kell feltölteni; de hogyan lehet megkülönböztetni az azeotróp és az azeotróp hűtőközegeket? Nézze meg a hűtőközeg modelljét; a hűtőközeg elnevezési szabályai szerint:
Azeotropikus hűtőközeg: Az R után az első szám "5", a hátul lévő két szám pedig gyakorlati sorrendben van számozva. Mint például: R500, R501, R502 ... R507
Nem azeotróp hűtőközeg: R szám mögött a 400-as számsorrend, sorrendben. Mint például: R400, R401, R402, ... R411
4. Miért kell hozzáadni a nem azeotróp hűtőközeget folyadékkal, miért kellene a nem azeotróp hűtőközeget folyadékkal hozzáadni?
Vessen egy pillantást az R410A hűtőközegre. Nyilvánvaló, hogy a "4" elején szereplő hűtőközeg határozottan nem azeotróp hűtőközeg, amelynek összetétele a következő: R32 (difluor-metán): 50%; R125 (pentafluor-etán): 50%;
Ellenőrizze a hűtőközeg fizikai tulajdonságait tartalmazó táblázatot, hogy az R32 és az R125 forráspontja eltérő-e, ezért nevezik azeotróp hűtőközegnek. Ha az R410A hűtőközeg-palack marad, az R32 és az R125 nem okoz azonos forráspontot, ami elkerülhetetlenül a hűtőközeg-palackhoz vezet. A párologtatott hűtőközeg felső része elpárolog, a kompozíció nem 50% R32 + 50% R125. Mivel az R32 forráspontja alacsony, valószínű, hogy a hűtőközeg felső része az R32 alkotóeleme. Hűtőközeg hozzáadása esetén a hozzáadott hűtőközeg nem R410A, hanem R32. Más nem azeotróp hűtőközegek csak azonos okból adhatók hozzá folyadékokkal.
